Az American Audio szokásához híven sok újdonsággal rukkolt elő az idei Musicmesse alkalmából, de most a számomra legizgalmasabbat emelném ki közülük.
Régóta sejthető volt, hogy lesz valami kompakt, mindent ütő cucc, ami kellően strapabíró és jól megbírkózik a komplex feladatokkal is. Így született a Versadeck, ami amellett, hogy hardveres keverőként és USB-lejátszóként üzemel, még MIDI-n keresztül szoftvert is tud vezérelni, tehát bátran kísérletezhetünk, alakíthatjuk setup-unkat, a központi egységünk mindent kiszolgál.
Első pillantásra is komolynak tűnik a dolog, a sötét tónusok tiszteletet parancsolnak és egyből feltűnik a keverő szekció fém fedlapja is. De mielőtt megkapnám a kritikát, hogy túldícsérem a készülék outfit-jét, tovább is kéne ugranunk a funkcionalitásra, hiszen abban rejlik a lényeg.
Miután csatlakoztattuk USB-s háttértárolónkat meg is kezdhetjük a mixelést, hiszen az elő- és hátlapi USB-portokhoz mindkét lejátszó-egység képes hozzáférni. Miután beolvastattuk a zenéket és hozzárendeltük a jobb és bal oldalhoz, kedvünkre szabályozhatjuk a zenék tempo-ját, valamint oldalanként 4 darab effekttel modifikálhatjuk a hangzást, illetve scratchelhetünk is, ha elég gyorsak és technikásak vagyunk.
Ha meguntuk, hogy pendrive-ról, vagy merevlemezről diszkózunk, akkor egy mozdulattal fegyvernemet válthatunk, és vezérelhetjük laptopunkon futó VirtualDJ szoftverünket, ugyanis ennek kimenetei is megjelennek a beépített keverőnkön, ahol 3 sávos EQ-val dolgozhatunk, melyek lenyomásával ki is iktathatjuk az adott frekvenciát /kill/.
A készülék két mikrofon fogadására is alkalmas, talkover-funkcióval; kimeneteit tekintve pedig egy master XLR-rel (RCA is), és külön szabályozható, Booth RCA-val van ellátva, így jól illeszkedik mindenféle hangrendszerhez.
.
.
* Azt szokták mondani, ha egy írás címe kérdéseket vet fel, vagyis felkelti az érdeklődést, akkor már nyert ügye van az írónak, ezért sokan – jómagam is – sűrűn élünk ezzel a lehetőséggel. A párhuzam nem véletlen, hiszen megérkezett végre egy olyan termék, ami már a bejelentés pillanatában felhívta magára a figyelmet.
Az Akai Pro termékei etalonnak számítanak a stúdiótechnikában, és ahogyan telik az idő, ők alkalmazkodnak a leggyorsabban a piac változásaihoz, hiszen naprakészen gyártják az új trendeknek megfelelő eszközöket.
Az MPK mini hiánypótló eszköz volt, hiszen eddig senki nem gyártott ennyire kompakt MIDI-vezérlőt, ilyen minőségben. A technikai feltételek adottak voltak a gyártónál, hiszen volt már LPD8-asuk és LPK25-ösük, de a kettő „összegyúrásával” nagyot, vagyis kellően kicsit alkottak, gondolva az utazókra és a hobbistákra, vagy bárkire, akinek kevés a hely az íróasztalán.
Tehát mire is számíthatunk, ha megvásároljuk az eszközt? 8 MPC minőségű, leütésérzékeny, háttérvilágított, ütőfelületet kapunk, melyek két bankba oszthatóak, így összesen 16 funkciót vezérelhetünk velük. Egy kétoktávos MIDI-billentyűzetet, mely a kicsi billentyűk ellenére megszokható és természetesen szintén leütésérzékeny. 8 darab szabadon címezhető potmétert, melyekkel bármilyen szoftver paramétereit kontrollálhatjuk. A készülék beépített Arpeggiatorral is rendelkezik, melyet a Tap gombbal bármikor ütemhelyessé tehetünk, de erre a későbbiekben még visszatérünk.
A műanyag ház és alkatrészek ellenére elég masszív a szerkezet, súlya pedig vetekszik 8 zsemlével, ami a hordozhatóság miatt rendkívül nagy előny, de csekély súlya ellenére stabilan áll az asztalon, hála a gumilábaknak.
A doboz tartalma maga az eszköz, egy USB kábel, egy használati útmutató, valamint egy CD, amin megtalálható a készülék Editor programja, ami ugyancsak megér pár mondatot. A program elindítása után meg kell erősítenünk, hogy kért MIDI-eszközt akarjuk beállítani, ami több kontroller egyidejű használata mellett bizony nem egyértelmű. Miután ezt megtettük, lehetőségünk nyílik a konfigurálásra, ne sajnáljuk erre az időt, hiszen így tudjuk a vezérlőből a legtöbbet kihozni! Az ütőfelületek beállításai: Az általuk küldött üzenetek lehetnek Note-ok (hangjegy), PC-k, vagy CC-k is, és megadhatjuk, hogy ezek pillanatnyi (momentary) vagy kitartott (toggle) üzenetek legyenek, valamint azt is, hogy melyik MIDI-csatornán jussanak számítógépünkbe. Ennek akkor van jelentősége, ha a billentyűzetnek/potmétereknek is más MIDI-csatornát adunk meg, így két különböző VSTi-t vezérelhetünk egyidőben (dobgép + szintetizátor). Ide még talán annyit jegyeznék meg, hogy a tekerőpotik CC-i is szabadon konfigurálhatóak, továbbá adhatunk nekik minimum és maximum értékeket is. Az általános jellemzésben már említett beépített Arpeggiatorba is itt tudunk jobban elmélyülni(!), ideértve annak kvantálását és egyéb beállításait is.
Összességében nagyon jó MIDI-vezérlőt választ, aki emellett dönt, főleg laptop mellé ideális, hiszen könnyen elfér mellett a táskában, így bárhol komponálhatunk, vagy rögzíthetjük hirtelen jött ötleteinket.
Lezárult a 2011-es NAMM, ezért szeretnék pár sorban beszámolni az ADJ márkacsoportot – és ezáltal minket is – érintő hírekről és újdonságokról.
Elsőként mindjárt itt van a VMS4 frissítése, ami mostmár kialakításában is Traktor-kompatibilis, és az említett szoftvert csomagolja hozzá a gyartó, hiszen a 4 deckes vezérlés magától értetődik. Kinézete annyiban módosult, hogy teljesen koromfekete festést kapott, valamint a gombok és potméterek feliratozása is a Traktor szoftvert követve változott.
Őszintén szólva a második VMS-sel kapcsolatos hír engem nem lepett meg, ugyanis a szívem mélyén reménykedtem abban, hogy a VMS4 sikere magával vonzza egy kisebb testvér – vagyis most már név szerint – a VMS2 megjelenését. Tudását tekintve pusztán csatornaszámban marad el a nagytestvértől, és a bevált, dedikált Virtual DJ LE szoftver jár hozzá.
A modern elektronika, vagyis napjaink elektronikus tánczenéi elképzelhetetlenek lennének analóg, vagy virtuál analóg szintézis nélkül. Rengeteg féle hang állítható elő így, gondoljunk csak a drumandbass-ben etalonnak számító morgó basszusokra, vagy Afrojack tipikus vijjogásaira.
Ezeket a hangokat régebben szintetizátorok felett görnyedve csavargattuk ki, millió potméterrel, és extra mennyiségű időráfordítással. Aztán változtak az idők, és megjelentek a VSTi-k, amik az idő múltával egyre jobb minőségben utánozták le ezeket az eljárásokat, és sokkal könnyebb volt eligazodni a képernyőn a hullámformák és burkológörbék között. Azonban hiába a sok fejlesztés, a hang minősége/teltsége elmaradt az analóg megoldásokéhoz képest, így a gyártók ismét nyitottak a szintetizátor-piac irányába.
Sokan vádoltak meg azzal, hogy elfogult vagyok a Novation termékeket illetően (XioSynth, Launchpad, stb.), de amit most mutattak be, az valóban visszahelyezi a hangsúlyt a „kézzel fogható” szintetizátorok használatára és inkább abba integrál olyan funkciókat, amik kényelmessé teszik a szintézis folyamatát, valamint a produkciós eljáráshoz szükséges egyéb technikai hátteret is biztosítja (USB kapcsolat, vokóder funkció, beépített hangkártya, szoftver alapú hangeditor).
Külön nem szeretnék kitérni az eszköz tudására és sokrétűségére, hiszen a gyártó oldalán minden technikai információ rendelkezésre áll, így beszéljen magáért ez a videó:
Nem, nem írtam el a címet, az E-MU végre olyan dolgot tesz le az asztalra, ami régóta hiányzott a palettáról. Az újdonság nem más, mint egy megszokottan kitűnő minőségű USB-hangkártya, melyet már igényes digital DJ megoldásokra is bátran használhatunk, hiszen két független sztereó kimenettel rendelkezik.
A technikai adatok meggyőzőek (A/D: 113dB SNR, D/A: 117dB SNR, THD+N = .0008%), az eszköz sokféle felbontást támogat (44.1k, 48k, 88.2k, 96k, 176.4k, 192kHz), és a következő operációs rendszerekkel kompatibilis: Macintosh OS X, Windows 7/x64, Windows Vista/x64, Windows XP
Mint minden különleges és hiánypótló terméket, őt is nagyon várjuk már, és amint elérhető lesz kis hazánkban is, megtalálhatjátok majd a DJWebStore-ban. Forintban kifejezett ára egyelőre nem ismert, külföldi oldalakon 130 EUR.
UPDATE: A termék hivatalosan is elérhető hazánkban, ára br. 39,000 Ft.
